“Nemcsak a rajzolás, hanem a varrás, és különösen fiúknál a gyöngyfűzés és vasalás, a mézeskalácssütés, a nudligyúrás vagy a gyümölcssaláta-készítés fejleszti a beszédet is serkentő finommotorikát. Az elkészült alkotás és a finom ízek motiválják a gyerekeket, csakúgy, mint a játék. A raccsolás leküzdésében segítenek például a nagy levegőt igénylő feladatok: az orrfújás megtanítása, a játékos buborékfújás, a gyertya elfújása vagy a szélkerék fújása, hiszen az "r" hang képzéséhez is sok levegő szükséges.” – Néhány tipp azok közül, amiket Zentai Orsolya logopédus, korai fejlesztő pedagógustól hallhattunk a baba-mama körünkben.
Jelen voltak a parokia.hu munkatársai is, az alábbi beszámolót ők készítették. Az eredeti cikk itt olvasható.
Van élet a pelenkán túl - így hirdeti baba-mama körét a budahegyvidéki református gyülekezet. Kedd délelőttönként babák és mamák jó társaságban töltődhetnek, a szülők pedig gyakorlati segítséget kapnak a gyermeknevelésben is - legutóbb éppen arról esett szó, hogyan tanulnak meg a gyerekek beszélni és miként orvosolhatók a beszédhibák.
Pocaklakók, tipegők és már kismotorral közlekedő kisfiúk és kislányok érkeznek a budahegyvidéki gyülekezet barátságosan berendezett kuckójába. Nemcsak babák és mamák, de a papák is letelepednek a játszószőnyegre, köztük Ablonczy Tamás, a gyülekezet ifjú lelkipásztora. Bár sem baba, sem mama nem vagyok, a hetem egyik színfoltja mégis a baba-mama kör - árulja el.
A mai alkalom speciális, hiszen logopédus vendéget hívtunk. Általában azonban úgy zajlik a baba-mama kör, hogy kinyitjuk a Bibliát, beszélgetünk az igéről, miközben a gyerekek játszanak, zsibonganak. Az anyuka mindeközben nyugodtan bepelenkázhatja, vagy megszoptathatja a gyerekét, nincsenek kötöttségek. Nagyjából 15-20 édesanya jár ide a gyermekével, de természetesen egyszerre nincs itt mindenki. Gyakran változik a közösség, hiszen ha a gyerek óvodás lesz, az anyuka visszamegy dolgozni, de olyan is akad, aki egymás után több gyereket szül, és évekig jár hozzánk.
Hivatás: anyaság és szakma
Akárcsak az öt kisfiút nevelő Csiszár Nóra. A sok régi ismerős, a biztonságos környezet és a változatos programok miatt járunk ide már évek óta nagy örömmel. A mai alkalom is rendkívül érdekes volt, öt fiam közül kettő járt logopédushoz diszfóniával és raccsolással - számol be a korábban szinkrontolmácsként dolgozó édesanya, aki legkisebb fia óvodába kerülésére készülve fontolgatja a visszatérést a munka világába.
Szeretnék emberekkel foglalkozni, szép, értelmes munkát, de úgy, hogy közben ne sérüljön az otthoni szolgálat sem. Hiába kellemes emlék az a sok-sok jó mesekönyv, amit többször felolvastam a gyerekek örömére, már hiányzik a szellemi kihívás. A baba-mama körben számomra ez már kifutó év, azonban a szívemben mindenképpen elviszem a kapcsolatokat, és találkozunk vasárnaponként is az istentiszteleteken.
Megtartó közösség
Hogy mennyire nagy sikere van a baba-mama körnek, arról sokat elárul, hogy van olyan család, amelyet az tart a kerületben, hogy tagjai a gyülekezet közösségében lelki otthonra leltek. 2009 óta élünk a XII. kerületben, itt esküdtünk, és itt keresztelték Sári lányunkat, aki februárban lesz hároméves. Szeretem ezt a közösséget, nagyrészt ez húzza a szívemet Budahegyvidékre. Albérletben lakunk, és mindig oda lyukadunk ki, hogy jó lenne itt maradni - mondja egy kétgyermekes anyuka.
Felföldi Lídia szerint nagy megtartó erő a gyülekezeti közösség. Intelligens embereket ismertem meg itt, és örülök, hogy együtt lehetünk. Rózi kislányuk születése óta ugyan kissé nehézkesebb eljárni a baba-mama körbe, de a gyerekek is nagyon szeretik, és mi, szülők a lelkiéletünk mellett a mindennapi dolgainkat is megbeszélhetjük itt. Az alkalmakhoz kapcsolódó Ige vezetést ad mindebben.
Ahogy az a szakértelem is, amellyel Zentai Orsolya logopédus, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, XI. kerületi Tagintézményének munkatársa közvetlenül és érthetően tanácsolta a kérdéseiket bátran vállaló szülőket. Szó esett a beszédfejlődés szakaszairól, a gyakori beszédhibákról, a napirend szerepéről a gyermeknevelésben, a digitális világról, a szókincsfejlesztésről, a cumizás ártalmairól és az apa szerepéről az anyanyelv-elsajátításban.
Biztonságos környezet
Minden gyermek más és más, de a biztonságos környezet megteremtése elengedhetetlen, annak egyik legfőbb tartópillére pedig a rugalmas napirend, amelyhez jó, ha ünnepnapokon is tartják magukat a családok. Zentai Orsolya elárulta, ő nagyobbik gyermeke napirendjéhez igazította a kisebbikét, és ez bevált. A szakember elmondta, a beszédfejlődésben ezen kívül meghatározó szerepe van: az anyanyelvnek, az édesanyának és a meséknek. Az a szülő, aki sokat mesél, énekel a gyermekének, kiviszi a játszótérre, időt tölt vele, már biztosítja a támogató környezetet. Jónak tartom a ringató foglalkozásokat is pici korban, én is jártam a gyerekeimmel. Itt az anyuka nincs egyedül, énekelnek, mondókáznak, és kap egyfajta mintát a közösségi együttlétekhez.
A sírástól a beszédig
A beszédfejlődés igen hamar megindul, mindenki rendelkezik a nyelvelsajátítás képességével, ami megfelelő nyelvi inger hatására meg is történik. Az első hat hétben a sírásé és az első hangoké a főszerep. A csecsemők próbálgatják beszélőszerveiket, játszanak a nyálukkal, tapogatják a szájpadlásukat, cuppognak. Először a magánhangzók jelennek meg, majd a gagyogás első szakaszában a magánhangzók és a mássalhangzók együttesen vannak jelen. Később már csak az anyanyelvünkre jellemző hangzókat utánozza a gyermek. 9 - 12 hónapos korban jelennek meg az ún. előszavak - véletlenszerűen megjelenő szavak ezek, melyeket a környezet értelmesnek minősít. Egy-másfél éves kor között a kritikus szókincs ötven szó minimum, az alatt nem indul meg a szavak kombinációja és nem tud a nyelvtan fejlődni. Másfél-kétéves kor körül jellemző a szókincs-robbanás, ekkor a gyerekek már ragozzák a szavakat, megnevezik, mit látnak, ha rámutatunk egy-egy képre. Ezután folyamatosan bővül a szókincsük, és egyre több dolgot megértenek - magyarázta a szakember.
Átmeneti beszédhibák
Vannak élettani beszédhibák, melyek ahogy jöttek, úgy el is múlnak, de az gyanakvásra adhat okot, ha hosszú ideig stagnál a gyermek beszédfejlődése, hiszen két-három hónap leforgása alatt is számos változásnak be kell következnie. Míg régen hároméves korra meg kellett szólalnia a gyerekeknek, addig ma már két-két és fél éves korban elkezdenek foglalkozni azokkal, akik még mindig nem beszélnek. Egy ilyen korú gyermek aktív szókincsébe mintegy ezer szónak kell beletartoznia. A jó beszéd feltétele az ép idegrendszer, beszédszervek és az ép hallás. Sokszor az elhúzódó hurutosság vagy egy fülzsírdugó az oka annak, hogy egy gyerek nem hall megfelelően - magyarázza Zentai Orsolya.
Cumizás
Sokszor azonban csak az az oka a hibás kiejtésnek, hogy túl sokáig hagyják a gyermeket cumizni, különösen az a káros, ha cumival a szájában beszél. A szakember szerint háromévesnél nagyobb gyermeknek napközben már semmiképp sem szabad a szájába cumit adni. A cumi fogazati elváltozásokat okozhat, fogszabályzásra lehet szükség, és a beszédfejlődést is gátolja. Gyengíti a száj körüli izmokat, ami miatt sok gyereknek nyitva marad a szája a cumi lerakása után is. Könnyebben megbetegszenek, mert szájon át veszik a levegőt - magyarázta Zentai Orsolya.
Lelki okok
Ha a veleszületett beszédképesség kibontakoztatásához minden feltétel adott, akkor is előfordulhatnak beszédhibák. Ezek gyakran lelki okokra vezethetők vissza - ilyen a dadogás, a diszfónia (rekedtség) és a mutizmus (a gyermek egyáltalán nem beszél vagy csak bizonyos emberekhez szól). Ezeket leghatékonyabb, ha logopédus és pszichológus csapatmunkában kezeli eltérő látásmódjuk miatt - mondta a szakember.
Apanyelv?
Bár anyanyelvről beszélünk, meglepő módon a beszéd apai ágon öröklődik, ezért előfordulhat, hogy a gyermek megismétli az édesapja kisgyermekkori beszédhibáit. Ha gubanc keletkezik egy gyerek beszédében, akkor a logopédus rákérdez, hogy az apának milyen volt a beszédfejlődése, esetleg dadogott-e, mert ez megjelenhet a gyereknél, persze, nem törvényszerűen - mondja a logopédus. Előfordulhat, hogy egy gyermek az otthoni környezetben raccsol, míg a logopédiai foglalkozáson kifogástalanul ejti az "r" hangot. Ez esetben meglehet, hogy az egyik szülőnél nem hallja az r-t megfelelően, ezért nem ejti ő sem.
A gazdagabb szókincsért
Ahogy a hallás hat a beszédre, úgy a mesehallgatással kapcsolatos figyelemzavarnak is lehet csupán az az oka, hogy a gyermek egyszerűen nem ért bizonyos szavakat, kifejezéseket. Az mindenképpen jó, ha a figyelme lekötésére nem okostelefont adunk a gyerek kezébe vagy nem a tévé elé ültetjük, de másra is szükség van a szakember szerint. A Bogyó és Babóca meg az Anna, Peti, Gergő hároméves korban nagyon jók, de hétévesen már mást is kell olvasni, hogy gyarapodjon a gyermek szókincse. Persze, a szülőknek sem könnyű eligazodni a könyvek között, és a gyerekek között is óriásiak a különbségek. Vannak, akik már háromévesen szívesen hallgatnak népmeséket, mások inkább csak leporellókat lapozgatnak, és csak nagycsoportban érnek meg rá. A szakember azt mondja: nem szabad siettetni senkit, ne hasonlítgassuk a gyerekünket másokhoz, hiszen minden gyereknek megvan a maga tempója. Ő maga Deákné B. Katalin könyveit ajánlja, mert a szülőknek jó eligazítást, a gyerekeknek pedig hasznos feladatokat adnak a fantáziát, a beszédkészséget és az olvasásértést illetően.
Zene és sport
A szakember azonban óva int attól, hogy teletűzdeljük a gyermek napirendjét különfoglalkozásokkal. Szerinte egy óvodás vagy kisiskolás gyermeknek nem a különórák vagy az elsajátított idegen nyelvek száma használ a legtöbbet, hanem a zene és a sport. A zenében megvan a ritmus, a dallam, a nyelv, figyelmet és hallást igényel, a beszédfejlődés pedig összefügg a mozgásfejlődéssel. Ő maga is gyakran konduktorral dolgozik együtt, a foglalkozás mindig a mozgásfejlesztéssel veszi kezdetét, utána a gyermek sokkal fogékonyabb a logopédiára is.
SNI
Zentai Orsolya a sajátos nevelési igényű gyermekek (röviden: sni) fejlesztésével kapcsolatban elmondta: a leglényegesebb, hogy ha valami gond adódik, minél előbb szakemberhez kerüljön a gyermek. A családok sok nehézségen átmennek, de ha kellő empátiával viszonyulunk hozzájuk, akkor megérzik, hogy segítséget kaphatnak tőlünk, és ha a gyermek megszereti a vele foglalkozó gyógypedagógust és fejlődik, akkor könnyebben feldolgozza a család is, hogy valahol elakadt - vallott szakmájáról.
Tippek
Bár érdemes az ingyenesen igénybe vehető logopédusi segítséget igénybe venni, van néhány fogás, amellyel a szülők is segíthetnek gyermeküket észrevétlenül is fejleszteni - adott ötleteket Zentai Orsolya a beszélgetés lezárásaként. Nemcsak a rajzolás, hanem a varrás, és különösen fiúknál a gyöngyfűzés és vasalás, a mézeskalácssütés, a nudligyúrás vagy a gyümölcssaláta-készítés fejleszti a beszédet is serkentő finommotorikát. Az elkészült alkotás és a finom ízek motiválják a gyerekeket, csakúgy, mint a játék. A raccsolás leküzdésében segítenek például a nagy levegőt igénylő feladatok: az orrfújás megtanítása, a játékos buborékfújás, a gyertya elfújása vagy a szélkerék fújása, hiszen az "r" hang képzéséhez is sok levegő szükséges.
A gyerekek máris készen állnak, hogy újabb kalandban legyen részük, most már a számukra legbiztonságosabb közegben: otthon. Lassan felöltöztetik őket, a kismotorok is leparkolnak. Talán a legközelebbi baba-mamán már megmutathatják, mi újat tanultak az eltelt időben - ám ahogy a szakember mondta: mindennek megvan a maga ideje, hiszen az sem jó, ha egy gyerek sietve tanulja meg, ami rá vár.
Hallgassa meg a baba-mama körben készült interjúkat!
A baba-mama körünkbe kedden délelőttönként 10 órától, a hároméves kor alatti gyermekek foglalkoztatójára, a Ringatóra pedig péntekenként 9.30-tól, valamint 10.15-től várjuk az édesanyákat és a gyermekeket.
Riporter: Fekete Zsuzsa
Szöveg: Jakus Ágnes
Képek: Fekete Zsuzsa, Jakus Ágnes