Gyülekezet az iskolapadból, otthon egy hajdani vendéglőben
Kezdetek és otthonkeresés (1931–1935).
A budahegyvidéki reformátusok 1931-ben szerveződtek önálló gyülekezetté. Az első években a Márvány utcai iskola adott helyet az istentiszteleteknek, mígnem 1935-ben megvásárolták mai épületüket a Böszörményi út–Beethoven utca sarkán. Érdekesség, hogy az épület eredetileg Claridge néven működő vendéglő és bridzsklub volt.
Háború, államosítás, kitartás.
A második világháború és a kommunista időszak sokáig hátráltatta a templomépítést és a közösségi fejlesztéseket, mégis megmaradt a gyülekezeti élet, és az épület folyamatosan a közösség otthona maradt.
Megújulás templommá (1995–1996).
A rendszerváltás után átfogó átalakítás kezdődött: karzatos templomtér jött létre, a lapostetőt sátortető váltotta, és felépült az erdélyi templomokat idéző saroktorony. A döntést az is motiválta, hogy a harmincas évektől sok erdélyi református telepedett le a környéken.
Élő hagyomány ma.
A közösség önmagát „fiatal” gyülekezetként érti a magyar református hagyományon belül: szokásait és szolgálatait a 20. századi ébredés szellemében alakítja, Isten dicsőségére.