Budahegyvidéki Református Egyházközség – Cimkék – Lukács evangéliuma

Sokat idézik: éheztem, szomjúhoztam, jövevény voltam, mezítelen voltam, beteg voltam, fogoly voltam…, Nap mint nap ezt halljuk. S az ezekre adott válaszoktól függ a keresztyénség hitele, nem? De Jézus szava azt mutatja, hogy az irgalmasság is alá van rendelve neki. dr. Szabó István 2018. július 29. Lekció: 95. zsoltár 1-8. versei Imádkozzunk! Az imádságunk szavával […]

Continue reading

El kell menni az orvoshoz. Tudom, a férfiak végszükségben mennek el, és mostanában már a nők is, mert sokat kell az orvosnál várni. De hiába nehézkes ügy, kényszerhelyzetben el kell menni orvoshoz! Ott el kell mondani a bajt, de legfőképpen hagyni kell, hogy az orvos föltárja a bajt, és meggyógyítson. dr. Szabó István 2018. július […]

Continue reading

Olyan ez, mint amit a mi időnkben láthatunk, mondjuk valahol a Belvárosban. Sok elegáns vendéglő van arrafelé a gazdag turistáknak, szaúdi olajsejkeknek, amerikai náboboknak, új-zélandi aranybányászoknak. Mi csak odapislatunk nézünk szerényen – megy a dőzsölés! Aztán, nini, mit látok, ott ül egy asztalnál két-három magyar politikus, s felette jól érzik magukat! No de, a mi […]

Continue reading

Amikor gyerekkoromban, karácsonykor egy lendkerekes autót kaptam, amit roppantul kívántam, magamhoz öleltem, magamhoz szorítottam, ez az enyém, ezt én kaptam! Az örömömet is magamhoz szorítottam. Azt hiszem, ismerős mozdulat. De még mélyebb az, amikor két testvér, nagy harcok után, kibékül és megölelik egymást; ez azt jelenti, hogy elfogadják egymást, újra egyben van az életük. dr. […]

Continue reading

Nagyobb történet

Még az a hasonlóság is megvan egyébként a két történet között, hogy akkor is indult, egy nappal korábban, 14-én egy küldöttség, bár nem a római, hanem az osztrák császárhoz Kossuth vezetésével, az úgynevezett felirati javaslatokkal, amiket március elején maga Kossuth mondott el a pozsonyi országgyűlésen, s amiket az alsóház el is fogadott. Azért ment a […]

Continue reading

Pásztorok városa

Ugyanezt mondta az angyal a pásztoroknak: örömhírt mondok! Csak ő nem azt fűzte hozzá, amit a kis legénykék: el-bisharah, örömhír, fiad született, hanem az angyal úgy folytatta: örömhír, Üdvözítő született! Úgy üzent a pásztoroknak Isten, úgy küldte az angyalokat a pásztorokhoz, ahogy a kisfiúk szaladtak az apukához akkoriban is meg most is, megmondani a jó […]

Continue reading

Úgy gondolom, érdekel titeket, Jézus vajon kikapott-e, és hogy egyáltalán milyen tanuló volt? Ezért olvastam nektek azt a két mondatot a Bibliából, amit Lukács írt, aki egy nagyon gondos ember volt: elment, hogy pontosan mindent megtudjon Jézusról. Igaz, nem részletezi a dolgot, de azt írja, hogy Jézus növekedett, és ahogy növekedett, úgy lett egyre bölcsebb. […]

Continue reading

A test

Az evangéliumok azért hangsúlyozzák annyira Jézus testét és holttestét, mert igazolni akarják: valóban meghalt. Valóban meghalt az, aki föltámadt. A föltámadás körül tehát nincs bizonytalanság, nem lehet kétely: a föltámadás valóságos. De csak akkor lehet az, ha a halál is valóságos volt. Ám a föltámadás ugyanígy csak akkor lehet valóságos, ha testben történik. Azonosítható testben. […]

Continue reading

A mi igazi barátságunknak éppenséggel a jóban, az Isten törvénye betöltésében, a szent életben, az Isten-keresésben, az egymás hite által való épülésben, a szent dolgokban kellene létesülnie és teljesednie. Itt pedig két ellenség, két hatalomra vágyó ember, akik korábban nyilván, ahol tehették, fúrták egymást, feljelentették egymást, denunciálták egymást, egyszercsak egy napnál világosabb helyzetben barátok lesznek […]

Continue reading

A gyermek Jézus visszamaradt a templomban, ahol az írástudókkal az Isten titkairól beszélgetett. Ott maradt. Helyben maradt. Nem tett egy tapodtat se. Olyan sokat mondják nekünk, keresztyéneknek: ti visszamaradottak vagytok, ti még a múltban éltek, a régi dolgokban éltek. Hol van már az? Korszerűtlen a keresztyénség. És így tovább. Lám, Jézus visszamaradt. Maradj vissza te […]

Continue reading