Az egyik hitoktatónk mesélte, hogy amikor ismételték a tanultakat, megkérdezte a gyerekeket: mondják csak meg, melyik állat szimbolizálja számunkra leginkább a Szentlelket? Mire egy kis okos, csillogó szemű fiúcska rögtön fölpattant és mondta: az elefánt! Talán azért, mert Pál apostol azt mondja Timótheusnak: nem a félelemnek lelkét adta nekünk Isten, hanem az erőnek a lelkét…? […]

Bővebben

János a kedvenc. Nahát, éppen az Úr Jézus Krisztus, aki azt tanította, hogy ne legyünk személyválogatók, aki azt mondja, hogy mindenkit egyformán szeressünk, csak így kiemelte Jánost és ilyen különös szeretettel szerette? Azt látjuk, hogy bár együtt van a tanítványi sereg, bár mindenki egyforma rangban, tisztben, méltóságban, tekintélyben, és mégis, mindegyik tanítványnak egészen különös és […]

Bővebben

Ha a misszióról, mint a gyülekezetünk előtt álló lehetőségről, feladatról beszélünk, akkor úgy gondolkodjunk erről, hogy a létünk maga már a misszió alapvető célba érése. Mint gyülekezetnek a hiteles, belső rend, tiszta tanítás és a keresztény élet minél teljesebb megvalósítása a feladatunk. A további misszió ezek által, de merészen úgy is mondhatom, hogy ezek után […]

Bővebben

Úgy tűnik, olyan ez, mint amikor megromlik egy házasság, és a felek jó tanácsra, bölcs belátásra, nem is tudni, minek engedve úgy döntenek, hogy kibékülnek, akkor szokott az történni, hogy a sérelmezett megkérdezi a másikat, aki a bántást okozta, mondjuk, a férj a feleségét vagy a feleség a férjét, hogy: szeretsz? Igen, mondja a másik, […]

Bővebben

Akinek van füle

Most mindenek előtt egy térképet érdemes képzeletben a szemünk elé tartani, hogy hol is fekszik az a hét gyülekezet, amelyhez a Jelenések könyve 2. és 3. részében olvasható levelek szólnak. Ma úgy hívják ezt a területet, hogy Törökország. Éppen napjainkban talán elég megdöbbentő, hogy az a hét gyülekezet, amely nemcsak önmagát jelenti, hanem Krisztus gyülekezeteinek, […]

Bővebben

Ez a döntő pillanat: kilépni a strukturált reménytelenségből az isten által megnyitott jövendőbe! Ez a döntő pillanat: megérezni, hogy Jézus feltámadása érvényessé tette kereszten hozott áldozatát és Isten szent engeszteléssel öleli magához az embert! Ez a döntő pillanat: megízlelni, hogy vereséget szenvedett az utolsó ellenség: a halál! Ez a döntő pillanat: tudni, hogy a világ […]

Bővebben

Jézus Krisztus szenvedésének nem a hossza számít. Jézus nem hősként halt meg. Szeretnénk, tudom, ha megdobbanhatna keresztyén szívünk, és azt mondhatnánk, hogy nekünk is van egy héroszunk, egy hősünk, a hősök hőse, aki nagy harcban, nagy tusában, nagy küzdelmek közepette halt meg. De Jézus nem hősként, hanem áldozatként halt meg. Az Ő nagy tusája  már […]

Bővebben

Sokszor ezt, hogy legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is, mi a legnagyobb lemondással szoktuk mondani: hát akkor legyen…! Úgy se lehet másképp, hát akkor legyen meg az Isten akarata! Elvesztettem valamit, tönkre ment valaki, elvesztettem valakit, lezárult egy út, összeomlott valami, – legyen meg az Isten akarata. Micsoda véghetetlen […]

Bővebben

Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. Dr. Szabó István 2016. március 6. Lekció: Pál levele a filippibelieknek 2. rész 5-11. versek Imádkozzunk. Köszönjük, Urunk a boldog megtapasztalást, hogy bármikor bátran jöhetünk Hozzád, mert […]

Bővebben

Ezt a belső célt, hogy Istenhez, az ő tisztaságához és szentségéhez méltó legyen az ember egész életfolytatása, ezt a belső célt akarták elérni a mindennapok konkrét, kisebb-nagyobb tennivalóinak szabályozásával, jóval Jézus kora előtt, a kegyes és jó szándékú törvénymagyarázók, akiket itt a farizeusok ősöknek neveznek. Az ő magyarázatuk, az ő hagyományuk a tiszta és a […]

Bővebben