Amikor a gyerek beszélni tanul

“Nemcsak a rajzolás, hanem a varrás, és különösen fiúknál a gyöngyfűzés és vasalás, a mézeskalácssütés, a nudligyúrás vagy a gyümölcssaláta-készítés fejleszti a beszédet is serkentő finommotorikát. Az elkészült alkotás és a finom ízek motiválják a gyerekeket, csakúgy, mint a játék. A raccsolás leküzdésében segítenek például a nagy levegőt igénylő feladatok: az orrfújás megtanítása, a játékos buborékfújás, a gyertya elfújása vagy a szélkerék fújása, hiszen az r hang képzéséhez is sok levegő szükséges.” – Néhány tipp azok közül, amiket Zentai Orsolya logopédus, korai fejlesztő pedagógustól hallhattunk a baba-mama körünkben.

Jelen voltak a parokia.hu munkatársai is, az alábbi beszámolót ők készítették. Az eredeti cikk itt olvasható.

Van élet a pelenkán túl – így hirdeti baba-mama körét a budahegyvidéki református gyülekezet. Kedd délelőttönként babák és mamák jó társaságban töltődhetnek, a szülők pedig gyakorlati segítséget kapnak a gyermeknevelésben is – legutóbb éppen arról esett szó, hogyan tanulnak meg a gyerekek beszélni és miként orvosolhatók a beszédhibák.

Pocaklakók, tipegők és már kismotorral közlekedő kisfiúk és kislányok érkeznek a budahegyvidéki gyülekezet barátságosan berendezett kuckójába. Nemcsak babák és mamák, de a papák is letelepednek a játszószőnyegre, köztük Ablonczy Tamás, a gyülekezet ifjú lelkipásztora. „Bár sem baba, sem mama nem vagyok, a hetem egyik színfoltja mégis a baba-mama kör” – árulja el.

„A mai alkalom speciális, hiszen logopédus vendéget hívtunk. Általában azonban úgy zajlik a baba-mama kör, hogy kinyitjuk a Bibliát, beszélgetünk az igéről, miközben a gyerekek játszanak, zsibonganak. Az anyuka mindeközben nyugodtan bepelenkázhatja, vagy megszoptathatja a gyerekét, nincsenek kötöttségek. Nagyjából 15-20 édesanya jár ide a gyermekével, de természetesen egyszerre nincs itt mindenki. Gyakran változik a közösség, hiszen ha a gyerek óvodás lesz, az anyuka visszamegy dolgozni, de olyan is akad, aki egymás után több gyereket szül, és évekig jár hozzánk.”

Hivatás: anyaság és szakma
Akárcsak az öt kisfiút nevelő Csiszár Nóra. „A sok régi ismerős, a biztonságos környezet és a változatos programok miatt járunk ide már évek óta nagy örömmel. A mai alkalom is rendkívül érdekes volt, öt fiam közül kettő járt logopédushoz diszfóniával és raccsolással” – számol be a korábban szinkrontolmácsként dolgozó édesanya, aki legkisebb fia óvodába kerülésére készülve fontolgatja a visszatérést a munka világába.

„Szeretnék emberekkel foglalkozni, szép, értelmes munkát, de úgy, hogy közben ne sérüljön az otthoni szolgálat sem. Hiába kellemes emlék az a sok-sok jó mesekönyv, amit többször felolvastam a gyerekek örömére, már hiányzik a szellemi kihívás. A baba-mama körben számomra ez már kifutó év, azonban a szívemben mindenképpen elviszem a kapcsolatokat, és találkozunk vasárnaponként is az istentiszteleteken.”

Megtartó közösség
Hogy mennyire nagy sikere van a baba-mama körnek, arról sokat elárul, hogy van olyan család, amelyet az tart a kerületben, hogy tagjai a gyülekezet közösségében lelki otthonra leltek. „2009 óta élünk a XII. kerületben, itt esküdtünk, és itt keresztelték Sári lányunkat, aki februárban lesz hároméves. Szeretem ezt a közösséget, nagyrészt ez húzza a szívemet Budahegyvidékre. Albérletben lakunk, és mindig oda lyukadunk ki, hogy jó lenne itt maradni” – mondja egy kétgyermekes anyuka.

Felföldi Lídia szerint nagy megtartó erő a gyülekezeti közösség. „Intelligens embereket ismertem meg itt, és örülök, hogy együtt lehetünk. Rózi kislányuk születése óta ugyan kissé nehézkesebb eljárni a baba-mama körbe, de a gyerekek is nagyon szeretik, és mi, szülők a lelkiéletünk mellett a mindennapi dolgainkat is megbeszélhetjük itt. Az alkalmakhoz kapcsolódó Ige vezetést ad mindebben.”

Ahogy az a szakértelem is, amellyel Zentai Orsolya logopédus, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, XI. kerületi Tagintézményének munkatársa közvetlenül és érthetően tanácsolta a kérdéseiket bátran vállaló szülőket. Szó esett a beszédfejlődés szakaszairól, a gyakori beszédhibákról, a napirend szerepéről a gyermeknevelésben, a digitális világról, a szókincsfejlesztésről, a cumizás ártalmairól és az apa szerepéről az anyanyelv-elsajátításban.

Biztonságos környezet
Minden gyermek más és más, de a biztonságos környezet megteremtése elengedhetetlen, annak egyik legfőbb tartópillére pedig a rugalmas napirend, amelyhez jó, ha ünnepnapokon is tartják magukat a családok. Zentai Orsolya elárulta, ő nagyobbik gyermeke napirendjéhez igazította a kisebbikét, és ez bevált. A szakember elmondta, a beszédfejlődésben ezen kívül meghatározó szerepe van: az anyanyelvnek, az édesanyának és a meséknek. „Az a szülő, aki sokat mesél, énekel a gyermekének, kiviszi a játszótérre, időt tölt vele, már biztosítja a támogató környezetet. Jónak tartom a ringató foglalkozásokat is pici korban, én is jártam a gyerekeimmel. Itt az anyuka nincs egyedül, énekelnek, mondókáznak, és kap egyfajta mintát a közösségi együttlétekhez.”

A sírástól a beszédig
A beszédfejlődés igen hamar megindul, mindenki rendelkezik a nyelvelsajátítás képességével, ami megfelelő nyelvi inger hatására meg is történik. Az első hat hétben a sírásé és az első hangoké a főszerep. A csecsemők próbálgatják beszélőszerveiket, játszanak a nyálukkal, tapogatják a szájpadlásukat, cuppognak. Először a magánhangzók jelennek meg, majd a gagyogás első szakaszában a magánhangzók és a mássalhangzók együttesen vannak jelen. Később már csak az anyanyelvünkre jellemző hangzókat utánozza a gyermek. 9–12 hónapos korban jelennek meg az ún. előszavak – véletlenszerűen megjelenő szavak ezek, melyeket a környezet értelmesnek minősít. Egy-másfél éves kor között a kritikus szókincs ötven szó minimum, az alatt nem indul meg a szavak kombinációja és nem tud a nyelvtan fejlődni. Másfél-kétéves kor körül jellemző a szókincs-robbanás, ekkor a gyerekek már ragozzák a szavakat, megnevezik, mit látnak, ha rámutatunk egy-egy képre. Ezután folyamatosan bővül a szókincsük, és egyre több dolgot megértenek – magyarázta a szakember.

Átmeneti beszédhibák
Vannak élettani beszédhibák, melyek „ahogy jöttek, úgy el is múlnak”, de az gyanakvásra adhat okot, ha hosszú ideig stagnál a gyermek beszédfejlődése, hiszen két-három hónap leforgása alatt is számos változásnak be kell következnie. Míg régen hároméves korra meg kellett szólalnia a gyerekeknek, addig ma már két-két és fél éves korban elkezdenek foglalkozni azokkal, akik még mindig nem beszélnek. Egy ilyen korú gyermek aktív szókincsébe mintegy ezer szónak kell beletartoznia. „A jó beszéd feltétele az ép idegrendszer, beszédszervek és az ép hallás. Sokszor az elhúzódó hurutosság vagy egy fülzsírdugó az oka annak, hogy egy gyerek nem hall megfelelően” – magyarázza Zentai Orsolya.

Cumizás
Sokszor azonban csak az az oka a hibás kiejtésnek, hogy túl sokáig hagyják a gyermeket cumizni, különösen az a káros, ha cumival a szájában beszél. A szakember szerint háromévesnél nagyobb gyermeknek napközben már semmiképp sem szabad a szájába cumit adni. „A cumi fogazati elváltozásokat okozhat, fogszabályzásra lehet szükség, és a beszédfejlődést is gátolja. Gyengíti a száj körüli izmokat, ami miatt sok gyereknek nyitva marad a szája a cumi lerakása után is. Könnyebben megbetegszenek, mert szájon át veszik a levegőt” – magyarázta Zentai Orsolya.

Lelki okok
Ha a veleszületett beszédképesség kibontakoztatásához minden feltétel adott, akkor is előfordulhatnak beszédhibák. Ezek gyakran lelki okokra vezethetők vissza – ilyen a dadogás, a diszfónia (rekedtség) és a mutizmus (a gyermek egyáltalán nem beszél vagy csak bizonyos emberekhez szól). Ezeket leghatékonyabb, ha logopédus és pszichológus csapatmunkában kezeli eltérő látásmódjuk miatt – mondta a szakember.

Apanyelv?
Bár anyanyelvről beszélünk, meglepő módon a beszéd apai ágon öröklődik, ezért előfordulhat, hogy a gyermek megismétli az édesapja kisgyermekkori beszédhibáit. „Ha gubanc keletkezik egy gyerek beszédében, akkor a logopédus rákérdez, hogy az apának milyen volt a beszédfejlődése, esetleg dadogott-e, mert ez megjelenhet a gyereknél, persze, nem törvényszerűen” – mondja a logopédus. Előfordulhat, hogy egy gyermek az otthoni környezetben raccsol, míg a logopédiai foglalkozáson kifogástalanul ejti az r hangot. Ez esetben meglehet, hogy az egyik szülőnél nem hallja az r-t megfelelően, ezért nem ejti ő sem.

A gazdagabb szókincsért
Ahogy a hallás hat a beszédre, úgy a mesehallgatással kapcsolatos figyelemzavarnak is lehet csupán az az oka, hogy a gyermek egyszerűen nem ért bizonyos szavakat, kifejezéseket. Az mindenképpen jó, ha a figyelme lekötésére nem okostelefont adunk a gyerek kezébe vagy nem a tévé elé ültetjük, de másra is szükség van a szakember szerint. „A Bogyó és Babóca meg az Anna, Peti, Gergő hároméves korban nagyon jók, de hétévesen már mást is kell olvasni, hogy gyarapodjon a gyermek szókincse.” Persze, a szülőknek sem könnyű eligazodni a könyvek között, és a gyerekek között is óriásiak a különbségek. Vannak, akik már háromévesen szívesen hallgatnak népmeséket, mások inkább csak leporellókat lapozgatnak, és csak nagycsoportban érnek meg rá. A szakember azt mondja: nem szabad siettetni senkit, ne hasonlítgassuk a gyerekünket másokhoz, hiszen minden gyereknek megvan a maga tempója. Ő maga Deákné B. Katalin könyveit ajánlja, mert a szülőknek jó eligazítást, a gyerekeknek pedig hasznos feladatokat adnak a fantáziát, a beszédkészséget és az olvasásértést illetően.

Zene és sport
A szakember azonban óva int attól, hogy teletűzdeljük a gyermek napirendjét különfoglalkozásokkal. Szerinte egy óvodás vagy kisiskolás gyermeknek nem a különórák vagy az elsajátított idegen nyelvek száma használ a legtöbbet, hanem a zene és a sport. A zenében megvan a ritmus, a dallam, a nyelv, figyelmet és hallást igényel, a beszédfejlődés pedig összefügg a mozgásfejlődéssel. Ő maga is gyakran konduktorral dolgozik együtt, a foglalkozás mindig a mozgásfejlesztéssel veszi kezdetét, utána a gyermek sokkal fogékonyabb a logopédiára is.

SNI
Zentai Orsolya a sajátos nevelési igényű gyermekek (röviden: sni) fejlesztésével kapcsolatban elmondta: a leglényegesebb, hogy ha valami gond adódik, minél előbb szakemberhez kerüljön a gyermek. „A családok sok nehézségen átmennek, de ha kellő empátiával viszonyulunk hozzájuk, akkor megérzik, hogy segítséget kaphatnak tőlünk, és ha a gyermek megszereti a vele foglalkozó gyógypedagógust és fejlődik, akkor könnyebben feldolgozza a család is, hogy valahol elakadt” – vallott szakmájáról.

Tippek
Bár érdemes az ingyenesen igénybe vehető logopédusi segítséget igénybe venni, van néhány fogás, amellyel a szülők is segíthetnek gyermeküket észrevétlenül is fejleszteni – adott ötleteket Zentai Orsolya a beszélgetés lezárásaként. „Nemcsak a rajzolás, hanem a varrás, és különösen fiúknál a gyöngyfűzés és vasalás, a mézeskalácssütés, a nudligyúrás vagy a gyümölcssaláta-készítés fejleszti a beszédet is serkentő finommotorikát. Az elkészült alkotás és a finom ízek motiválják a gyerekeket, csakúgy, mint a játék. A raccsolás leküzdésében segítenek például a nagy levegőt igénylő feladatok: az orrfújás megtanítása, a játékos buborékfújás, a gyertya elfújása vagy a szélkerék fújása, hiszen az r hang képzéséhez is sok levegő szükséges.”

A gyerekek máris készen állnak, hogy újabb kalandban legyen részük, most már a számukra legbiztonságosabb közegben: otthon. Lassan felöltöztetik őket, a kismotorok is leparkolnak. Talán a legközelebbi baba-mamán már megmutathatják, mi újat tanultak az eltelt időben – ám ahogy a szakember mondta: mindennek megvan a maga ideje, hiszen az sem jó, ha egy gyerek sietve tanulja meg, ami rá vár.

Hallgassa meg a baba-mama körben készült interjúkat!

A baba-mama körünkbe kedden délelőttönként 10 órától, a hároméves kor alatti gyermekek foglalkoztatójára, a Ringatóra pedig péntekenként 9.30-tól, valamint 10.15-től várjuk az édesanyákat és a gyermekeket.

Riporter: Fekete Zsuzsa
Szöveg: Jakus Ágnes
Képek: Fekete Zsuzsa, Jakus Ágnes