Az Úrvacsora

Simon Péter hitvallása

Simon Péter vagyok, és témának az Úrvacsorát választottam. Választásom oka az, hogy ez a rituálé mélyen megerősíti az Istenben vetett hitünket.
Jézus idejében a zsidók az egyiptomi szabadulás emlékére tartották meg a páskavacsorát. Ezzel Isten első nagy szabadító tettére emlékeztek. Isten itt a szabadításban mindenhatóságát is nagyon erősen kinyilvánította.
Jézus nem véletlenül választotta ezt az ünnepet az utolsó vacsora napjának. Ezzel a cselekedetével magasabb szintre emelte a páskavacsorát. A páskavacsora során a páskabárány a testi rabszolgaságból és a haláltól mentett meg. Az Úrvacsora során az Isten Bárányának a vére a bűn rabszolgaságából szabadít meg. És megment a lelki haláltól, a kárhozattól.

A páskavacsorán a zsidók mindig kikészítettek egy terítéket a Messiásnak. Az utolsó vacsorán Jézus ebből a kehelyből ivott, ezzel is nyilvánvalóvá tette, hogy Ő a Messiás.

A mai keresztény számára az Úrvacsora különleges alkalom az elmélyülésre. Míg az Úrvacsorához ünnepélyesen vonulunk, elgondolkodunk a prédikáción. Megemlékezünk Jézus kereszthaláláról. Hogy értünk, a bűneinkért halt kereszthalált. Felidézzük a húsvéti történéseket és magunkba nézünk. Mik a mi mindennapi gondjaink? Mit érzünk megaláztatásnak? Fájdalomnak? Szenvedésnek?

És mi ez ahhoz képest, amit Jézus a keresztfán értünk átélt?